Sikeres közös rendezvényt tartottunk a Város Mindenkié csoport tagjaival a volt Köztársaság téren. Kicseréltük tapasztalatainkat a közmunka, és a hajléktalanság gyakran összefonódó problémájáról. Megállapítottuk hogy mindkét réteget gyakran ugyan azok a társadalmi előítéletek sújtják, a kirekesztettség, a reménytelenség, a megalázó bánásmód. Ehhez társul még a mélyszegénység.

Az AVM tagjai bemutattak egy szituációs játékot, amelyből megismerhető az otthonát (és pénzét, papírjait is) elvesztő ember kiszolgáltatottsága. Ugyanakkor irányt mutattak a túlélésre.

A KMJ csapat pedig megismertette a firenzei képzésen tanultakat, hogyan lehet egy adott problémát hatékonyan elemezni, és téglánként lebontani a "falat".

 foto:Csécsei Ilona

Nagyon rövid jogi tájékoztató olyan dolgokról, amit igenis tudnotok kell. Egy hozzászólásban nem fogom tudni mindet felsorolni, de megpróbálok valamiféle fontossági sorrendet tartani.

1. Amikor egy Közmunkás megtagadhatja a munkát. Először is minden olyan esetben, ami bármilyen más törvényt - ideértve a Munka Törvénykönyve ránk vonatkozó rendelkezéseit, amiből meglepően sok van - sért, szóval valójában jobban állunk, mint gondoltuk sokan. Nem lehet megkövetelni egy közmunkástól, hogy veszélyes helyzetekben (utcasöprés közúti forgalomban, pl.) fizikai képességein felül, vagy olyan munkát végezzen, amihez semmilyen képesítése nincsen, így pl. bizonyos gépek használata, stb. Ezenkívül a közmunkásoknak ugyanúgy jár a rendszeres pihenő védett helyen, ha kell, védőruha és védőfelszerelés viselése (amit a közfoglalkoztató köteles szolgáltatni), tisztálkodási és egészségügyi lehetőség, munkaleállítás extrém környezeti vagy meteorológiai viszonyok mellett (túl meleg, túl hideg), egészségügyi riadók esetén, rosszullét esetén, és csakis az orvos által javasolt környezetben, azaz zárt/nyílt terepen, (és ha az eredeti orvosi vélemény nem elfogadható, jogod van annak felülbíráltatására), veszélyes hulladék képzés nélküli végzésére sem lehet a közmunkást kényszeríteni. Az ilyen esetekben legjobb a főnök főnökéhez fordulni, és a rendes munkaszerződés tartalmazza is mindezeket. (legalábbis kellene) Az ilyen, és hasonló esetekben nem lehet a napot igazolatlan mulasztásnak tekinteni.

2. Ami rögtön elvisz minket az. ún. "lehúzásokhoz". A ledolgozott munkaidőt nem lehet semmissé tenni, valóban rossz teljesítmény esetén el lehet ugyan küldeni a munkást, de a ledolgozott órák levonása nélkül. Van persze sok egyéb is, de részint itt csak a legáltalánosabb dolgokkal foglalkozom, másrészt vannak szép számmal komplikáltabb esetek, amikor tanácsos jogi szakértőink véleményét kikérni. Egyébként, bármi történjék is, szerezz tanúkat, készíts fényképeket, és írásban dokumentáltasd az eseményt jegyzőkönyvvel, amit a főnök is aláír! És végül egy nagyon fontos, és kevéssé ismert - és még kevésbé alkalmazott - szabály: nem lehet a közmunkást emberhez méltatlan bánásmódban részesíteni, megalázni, megkülönböztetni bármilyen formában. Ez tényleg elég tág és szubjektív fogalom, de szerintem eléggé ismert, és magatok bőrén tapasztalva szerintem bizony nagyon is felismerhető, de mint feljebb írtam, ehhez, és az ilyen jellegű panaszokhoz is mindig gyűjtsetek dokumentációt, tanúkat, és ne felejtsétek el, minden "főnöknek" vagy egy főnöke, és így tovább.

3. Üzemi balesetek kérdése: Jogilag minden baleset üzemi balesetnek számít, ha az a munkahelyen, vagy a munkába vezető és onnan hazatérő legrövidebb úton történik. Itt még az sem kifogás, hogy a közmunkás esetleg részben felelős a dologért, pláne akkor nem, ha egy olyan munkakörben dolgozik, amire nincs kiképezve, nincsenek meg a szükséges védő és munkaeszközei, egészségileg nem alkalmas, stb. Ezen esetekben MINDIG hívjatok Mentőt először, és csak aztán a munkavezetőt. Részint mert az egészségügyi segítség felülír minden adminisztratív előírást, de azért is, mert a Mentők kötelesek jegyzőkönyvet IS felvenni a történtekről, másokat meghallgatni, stb. szóval készül itt egy letagadhatatlan bizonyíték, amiről már a munkavezető nem "beszélhet" le, sőt, ki sem rúghat, hisz mindig hivatkozhatsz arra, hogy ezt a panasztevés retorziójaként tette. Mindez persze akkor áll, ha egyébként munkáddal megelégedettek, betartod a rád érvényes szabályokat, stb. Érdekes eset az ittasság kérdése, és itt mindenképp jogi segítségre lesz szükséged, ha ugyanis részegen kiküldtek dolgozni, akkor az az ő hibájuk, ha viszont Te rúgsz be sutyiban, más a helyzet.

4. Munkaidő: nem alkalmazhatnak tovább, mint a szerződésben áll, nem követelhetnek túlórát a közmunkásoktól. Ha túlórát vállalsz, azt külön, nem közfoglalkoztatási típusú munkaszerződéssel tehetik jogszerűvé.

Ezért (IS) nagyon fontos, hogy a szerződésedről megőrizd a másolatot, ugyanúgy az eredeti orvosi alkalmasságiról (alkalmasságikról) kérésedre kötelesek ezeket neked kiadni. És persze nem győzöm elégszer megemlíteni, az adatok, tanúk, stb. fontosságát.


K. Zoltán
KMJ Érdekvédelem

Elítéljük a civil társadalom ellen indított kormányzati kampányt, és a KMJ csatlakozik az alábbi nyilatkozathoz.

SZOLIDARITÁSI NYILATKOZAT
A CIVILEKÉRT
Mi, fiatal érdekvédők, mint a Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozatának és a
Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség vezetőségének tagjai, kifejezésre szeretnénk juttatni
növekvő elbizonytalanodásunkat és aggodalmunkat azon kormányzati hozzáállás és
intézkedések miatt, mely már szinte újra és újra, sorozatosan a demokrácia megsértésére
irányulnak.
Valótlan, képzelt identitásokra hivatkozva hónapról – hónapra, hétről hétre történnek azon
cselekmények, melyek közvetlen vagy közvetett módon például a sajtószabadságot sértik
meg, vagy más államok segítségnyújtását megkérdőjelezik. Ezen intézkedésekkel a
demokratikus működés kereteinek határát átlépik.
A magyar állampolgárok azon csoportja, kiknek tagjai a társadalomért, a szegénység ellen, az
önszerveződésért, a hátrányos helyzetű csoportokért küzdenek; a magyar államtól egyre
csökkenő támogatást kapnak, illetve nem kapnak. Ezekért a célokért segítő kezet többek
között a Norvég Civil Támogatási Alap nyújt.
Miközben Norvégia, mint demokratikusan működő, példaértékű állam úgy ítélte, hogy a
magyarországi civil szervezetek esélyre érdemesek a túlélésre és szakmai fejlődésre, a
magyar politikai vezetés vélt háttérkapcsolatokra hivatkozva, álságos módon kritizálja a
támogatást és ellehetetleníteni igyekszik a támogatott programokat.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (KEHI) a Norvég Civil Támogatásai Alap kapcsán
kezdeményezett ellenőrzésre nincs jogosultsága, az ellenőrizni kívánt szervezetek által
felhasznált összeg nem a magyar költségvetésből származik.
A civil szervezetekben dolgozók megfélemlítése és ellehetetlenítése minden magyar
állampolgárt érintő ügy, ezért kérjük, hogy az említett pályázati forrással kapcsolatos
beavatkozásokat függessze fel a kormány, továbbá elvárásunk, hogy Norvégia felé a két
ország közötti hagyományosan jó és baráti kapcsolat megőrzése céljából a szükséges
bocsánatot kérő diplomáciai magatartást tanúsítsa!
Bízunk abban, hogy a civil szektor fenyegetettsége Magyarországon rövid időn belül megszűnik,
a társadalom tagjainak és a demokratikus jogok megbecsülése helyreáll.
Amennyiben ez nem valósul meg, csalódottságunkat kifejezésre juttatjuk és szolidaritásra
hívunk.
Budapest, 2014-06-23.
Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozat

Már tavaly hallottunk híreket, hogy vidéki városokban sorszámokat kaptak a közmunkások. Ezek után a közmunkám során láttam, hogy a Kálvin tér V. kerületi oldalán a focistákéhoz hasonló számozással a hátán dolgozik a kolléga.

Ezt a gyakorlatot vette át a VIII. kerületben az új közfoglalkoztató szervezet, a Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálat (JVSZ) - amióta a hó elején megkapták a feladatot a BudapestEsély NKft. helyett. Ahogy beszélgettem az itt dolgozókkal, kiderült: nem egy sorszám van. Van egy a kukán, de más a szám a fizetéskor, megint más a jelenléti íven... Legközelebb már GPS-t raknak a seprűkbe, hogy neten követhessenek minket?! :)

De komolyra fordítva a szót: milyen munkahely az, ahol ahelyett, hogy megjegyeznék a nevedet, sorszámokkal azonosítanak? Hát ez nem igazi munkahelyre, hanem inkább egy büntetés-végrehajtási intézményre hasonlít.

"Szivünk, mig vágyat érlel,
nem kartoték-adat."

Cs. József

(fotó: Csécsei Ilona)

 Az EU  célkitűzése hogy a 2020-as dátumig 20 millió embert emeljenek ki a szegénységből.

Egy egyedülálló felnőttnek tavaly 87 510 forintra volt szüksége ahhoz, hogy megéljen

A minimálbér ma Magyarországon január elseje óta bruttóban kifejezve 101 500 forint, ez azonban nettóban mindössze 66 483 forintot jelent, vagyis még az idei nettó minimálbér is messze alatta marad a KSH által meghatározott egy főre jutó tavalyi létminimum-összegnek.

Idén sem közölte a KSH, hányan élnek a létminimum alatt  már harmadik éve nem tartalmazza a jelentés az erre vonatkozó információkat.

 Ahhoz hogy mindenki meg tudjon élni biztosítani kellene a munkához való jogot. Vitatkozni lehet, hogy ki akar dolgozni, és ki akar segélyből élni, az viszont tény hogy hogy egyre fogy a munkahelyek száma, a szegénység pedig növekszik.

Az FNA bevezetése tartós megoldást jelent a szegénység, és a társadalmi feszültségek megszüntetésére.

Kapcsolódó olvasnivaló a jövő kilátásairól:

http://smart.blog.hu/2014/05/22/husz_even_belul_egy_gep_veszi_el_a_munkadat

Én, most Zamárdiban vagyok, beszélgettem az emberekkel,  tudod, akik a  parkokban, stégeken,kertrendezésben és persze szemetesként stb. dolgoznak, és nekem úgy tűnik, az egész Balaton-körzet - de szerintem
Somogy és Veszprém úgy ahogy van - kizárólag közmukikkal dolgoztat.

Szakmunkákat is -mint hegesztés, vasas meló, meg ilyesmi- persze a szokásos éhbérért, és kezdem komolyan mérlegelni, valójában hányan is vagyunk? Merthogy bárhova nézek, megyek, beszélgetek, mindenki közmunkás - igazi melós, úgy értem, rendes fizuval meg ilyesmi - valójában nem létezik. (Hacsak nem bizonyos önkormányzati, munkaügyi, belügyi, stb. helyeken dolgozó bebetonozott bürokraták, akik persze nem sok valóságos dolgot termelnek...)

Szóval hogyan is vannak ezek a statisztikák, valójában ki mit csinál itt, mennyiért teszi ezt, és főképp miért?

Ki számít valós, a fogalom normális értelmében vett munkás, dolgozó, és ki van "segélyen"?

Valami itt nagyon nem jó, ahány kimutatást nézek, annyi a megvezetés...

Hát csak ennyi a Zamárdi-Fonyódi közmuki helyzetről. Hogy mi megy teszem azt Debrecenben, vagy Miskolcon, stb. nem is akarok gondolkozni.

Üdv: KZ.

Május elején 3 napot töltöttünk Olaszországban, Firenzében. A Magyar Szegénységellenes Hálózat EU-s nemzetközi tanulmányi projektjének keretében ketten a csoportból és még két másik szegénységet megtapasztalt aktivista utazott a projekt koordinátorával, aki ha szükséges volt, fordított. 

A találkozó során a különböző résztvevő országok bemutatták a szegénységben élők bevonását segítő eszközeiket. A képzések jó hangulatban zajlottak le olasz, osztrák, és holland résztvevők közreműködésével.

Minden résztvevő ország, így mi is tartottunk előadást Bálinttal közösen.  Bemutattuk a csoportunkat és az eddigi tevékenységeinket, és különböző önismereti csoportjátékokat játszottunk. A képzésen tanultunk bevonós játékot és stratégia építő játékot is, melyeket a következő piknikünkön szeretnénk bemutatni. Sok új dolgot tanultunk a levezetői feladatok elvégzésről. Ezeket igyekszünk alkalmazni a csoport találkozóinkon.

Sok hasznos dolgot tanultunk és megismerhettük más országok problémáit a szegénységben élők és a közmunkások helyzetén keresztül. Szombaton egy vacsora meghívással egybekötött színházi előadás keretében meglátogattunk egy családos hajléktalanszállót, ahol 37 nemzetiség lakik együtt.

A vacsoránkat is ők főzték mindenki a saját nemzeti ételét főzte. Így alkalmunk volt más nemzeti ételeket is megismerni  az olasz konyha remekei mellett és bepillantást nyertünk az ottani hajléktalan ellátásba is. Az ebédünk szombaton egy népkonyhán volt ami olyan mint nálunk a vöröskeresztes melegedők ételosztása csak kulturáltabb és bőséges 2 fogásos étellel.

Így sok személyes tapasztalatot szerezhettünk az ottani hajléktalanságban és szegénységben élők megismerése révén.

József