Egy Hajdú-Bihar megyei közmunkás írt nekünk, hogy a felhívásunk hatására nem volt hajlandó bankszámlát nyitni, amikor a foglalkoztatója erre akarta kényszeríteni. Kiharcolta hogy azóta is készpénzben kapja a fizetését. Nagyon örülünk ennek a sikernek!

Reméljük, hogy munkatársainak is elmondta, hogy nem lehet őket bankszámla nyitására és vezetésére kényszeríteni, készpénzben vagy postai úton kaphatja a fizetését.

2015 szeptemberében fordultunk a Belügyminisztériumhoz, hogy felhívjuk a figyelmet arra a törvénytelen foglalkoztatói gyakorlatra, amikor bankszámla nyitására kényszerítik az alkalmazottakat. A Munka Törvénykönyvének 157- 159. §§ -a szabályozzák a munkabér kifizetésének módját. Így ez nem egyedi mérlegelés kérdése, minden munkáltatóra nézve KÖTELEZŐ!  (lásd korábbi írásunkat itt: ) 

http://kozmunkasmozgalom.blog.hu/2015/09/25/jogunk_van_a_keszpenzhez

 2015. október 5-én a Belügyminisztériumtól a következő választ kaptuk: “Hivatkozva a 2015. szeptember 25.  napján Dr. Pintér Sándor belügyminiszter részére eljuttatott nyílt levelére, az alábbiakról tájékoztatom.

 A kormánymegbízottak részére levél került kiküldésre, amelyben kérjük, hogy hívják fel a járási hivatalokon  keresztül a közfoglalkoztatók figyelmét a jogszabályok maradéktalan betartására, részletezve a bérkifizetésre  vonatkozó munka törvénykönyve szerinti szabályokat.

Nyomatékosításra került a levélben, hogy a munkáltatók nem terhelhetik a munkavállalókat, jelen esetben a közfoglalkoztatottakat a munkabér kifizetésével összefüggő többletköltségekkel.”

Mindenkit bíztatunk, hogy ha a fentiek ellenére bankszámlás fizetésre kötelezi munkáltatója, hivatkozzon ránk, cikkünkre és a munka törvénykönyvére!

És várjuk jelzéseiteket!

A Közmunkás Mozgalom a Jövőért! 

2015. szeptember 24-én nyílt levélben fordultunk Pintér Sándorhoz.

Sok helyütt a munkáltatók nem biztosítják a készpénzes kifizetést, annak ellenére, hogy van házipénztáruk, holott a Munka Törvénykönyve 157-159 paragrafusa szabályozza, hogy a munkáltató köteles biztosítani a készpénzes kifizetést. 51 600 forintból már csekély levonás is sokat számít, de egyes banki levonások elérhetik a havi két- háromezer forintot is. Ez körülbelül számunkra kétnapi élelmiszer árát teszi ki. Csütörtökön azt kértük a Belügyminiszter Úrtól, hogy ennek betartását ellenőrizzék a munkáltatóknál. A törvény kimondja, hogy a munkavállalót semmilyen járulékos költség nem terhelheti a bér kifizetés kapcsán.

Az erről szóló nyílt levelet a mai nap folyamán átadtuk a Belügyminisztérium képviselőjének:

Tisztelt Pintér Sándor Belügyminiszter Úr!

Sajnálatosan szembesültünk azzal a ténnyel, mely szerint számos foglalkoztató nem veszi figyelembe a dolgozók készpénzes kifizetésre való jogosultságát, és folyamatosan megszegik a Munka Törvénykönyve azon rendelkezéseit, amelyek előírják, hogy a dolgozót semmiféle plusz költség nem terhelheti a munkabéréhez való hozzájutásban. A bankszámla nyitásának ill. fenntartásának vannak egyszeri és állandó költségei. A munkáltatók ellenben nem kötelezhetik a munkavállalót bankszámla nyitására, és nem jelenthetik ki, hogy csak ilyen formában juthatnak hozzá a munkabérükhöz.

A Munka Törvénykönyvének 157- 159. §§ -a szabályozzák a munkabér kifizetésének módját. Így ez nem egyedi mérlegelés kérdése, minden munkáltatóra nézve KÖTELEZŐ!

A Közmunkás Mozgalom a Jövőért csoport nevében arra kérjük Belügyminiszter urat, hogy figyelmeztesse a foglalkoztatókat a törvény maradéktalan betartására.

A munkáltatóknak lehetőségük van továbbá arra, hogy postai átutalással teljesítsék a kifizetéseket. Mi ezt a megoldást elfogadjuk. A bankszámla nyitására való kötelezést azonban ellenezzük.

Kérjük Önöket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ne nőjenek tovább a közfoglalkoztatásban dolgozók terhei; ne legyen számukra nehézség az amúgy is áldatlan körülmények közötti munkavégzés. A havi

51 630 forintos közmunkás fizetés mellett a bankszámla nyitásának és fenntartásának átlagos havi 1000-2000 forintos költsége és más járulékos költségek túlzott terhet jelentenek, kétnapi élelem árát teszi ki. A közmunkások többnyire családos, lakhatási- és mélyszegénységben élő emberek, többen közülük a hajléktalanságot is megtapasztalják. Szeretnénk nyomatékosítani, hogy a közfoglalkoztatottak törvénytisztelő állampolgárokként, elkötelezettek abban, hogy javuljanak a közfoglalkoztatás körülményei.

Együttműködésüket előre is köszönjük!

Közmunkás Mozgalom a Jövőért

https://youtu.be/rvWePHVukDE

 https://youtu.be/qTZNgveyv9E

Számos budapesti kerületben tapasztaltuk azt, hogy a közfoglalkoztatottaknak (vagy egy részüknek) a munkáltatójuk nem teszi lehetővé a bér készpénzben való felvételét. Szerződéskötéskor automatikusan kérik a munkavállaló bankszámlaszámát, és ha nincs neki, kötelezik bankszámla nyitására, és jelzik, ha a hónap végéig ezt nem teszi meg, nem kapja meg a bérét.

Ez a gyakorlat ellentétes a munka törvénykönyvével! Mindenkinek, a közmunkásoknak is joga van ahhoz, hogy a bérüket készpénzben vegyék fel ha a munkáltató rendelkezik házipénztárral. A  munkavállalót a bér kifizetésével járó anyagi teher nem terhelheti!

Miért fontos ez? Ma a legtöbb bankban a bankszámla nyitás költsége minimum 2-3 ezer forint, a fenntartás költsége havonta ugyanennyi, sőt ha bankkártyát is kérsz, annak fenntartásárét és használatáért további díjakat kell fizetni.

Figyelem! Nézd meg a szerződésedet aláírás előtt! Ha az van benne hogy a munkáltató utalással fizet, de te KP-ban szeretnéd a fizetésedet kérni, jelezd hogy kéred a szerződésben ezt a pontot átírni. Nem kötelezhet a munkáltató a bankszámla megnyitására!

A KMJ

A bérek kifizetéséről a Munka Törvénykönyve 157-159. paragrafusai rendelkeznek. Ezek a közmunkásokra is érvényesek: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

Ezen rész értelmezéséről az alábbi cikket találtuk: http://munkajogportal.hu/a-munkaber-kifizetese-keszpenzben

(A Hír 24 képes beszámolója szerint így építik közmunkások a határzára. Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely)

Az elmúlt napokban híreket kapunk az ország különböző pontjairól, hogy  a munkaügyi központok regisztrált álláskeresőket hívnak be és közfoglalkoztatás keretében a déli határzár építésére toboroznak embereket. Panaszokat kaptunk Esztergomból, Balassagyarmatról és Nyíregyházáról is hogy, ezt a munkát ajánlják fel a munkaügyi központok.

A távolságból adódóan ez a munkavégzés bentlakással tud csak megvalósulni. A többség nem szeretné vállalni, de félnek, hogy ha nem vállalják, elesnek a Foglalkoztatást Helyettesítő Támogatástól. Ez a munka a legtöbb álláskereső esetében álláspontunk szerint nem felel meg a megfelelő munkahely törvényi feltételeinek, jó fizikai erőnlétet és szakmai felkészültséget kíván, illetve rendkívül nehéz körülmények között kell elvégezni.

 Értetlenül állunk az előtt, hogy ezt a rövid távú munkát miért nem szakmunkásokkal, minimálbérért, vagy idénymunka keretei között végezteti el az állam. A Belügyminisztérium visszaél a helyzetével, azzal, hogy erre a munkára kéri fel az álláskeresőket, hiszen Tuzson Bence a Fidesz-frakció szóvivője is elismerte a tegnapi napon, hogy a közmunkaprogram nem erre hivatott. Álláspontunk szerint a tény, hogy a kerítés építésére kényszerítik az álláskeresőket, igazolja, hogy a közfoglalkoztatás jelenleg valójában nem tölt be munkaerőpiaci célt, hiszen nem járul hozzá a piacon értékesíthető munkatapasztalatok szerzéséhez! A határzár építése biztosan nem segíti a későbbi elhelyezkedést.

A mostani folyamatok mellett meg kell említeni, hogy a kormány törvényi lehetőséget teremtett arra, hogy a menekülteknek is felajánlhatnak közmunkát. Úgy gondoljuk, hogy ez az új fejlemény is ellentétes a közfoglalkoztatás eredetileg kitűzött céljával, azaz, hogy az álláskeresőket, vagyis a korábban Magyarországon munkanélkülivé vált embereket „visszavezesse az elsődleges munkaerőpiacra”.

Közmunkás Mozgalom a Jövőért; 2015 augusztus. 5. 

Csonka József, a Közmunkás Mozgalom a Jövőért és a Magyar Szegénységellenes Hálózat aktivistája pénteken interjút adott az ATV Egyenes beszéd c. műsorában, melyben a közmunka visszásságait járták körül.

A videó az alábbi linkre kattintva megtekinthető!
http://www.atv.hu/videok/video-20150731-csonka-jozsef

Az elmúlt napokban több bejelentés is érkezett hozzánk, hogy közmunkások nem kapnak elegendő védő italt vagy pihenőidőt. Volt aki azt nehezményezte hogy nem engedik haza a munkából a 35 fok feletti hőségben. A kánikula ellenére sajnos valóban nem lehet hazamenni, de a foglalkoztatónak lehetősége van arra, hogy korábban hívja be a brigádot, és így korábban is engedi őket haza. 

A legfontosabbak, amit a munkáltatónak biztosítania kell:

- védőital

- óránként 10 perc pihenőidő árnyékban

Alább olvashatjátok a törvényi hivatkozást:

1993. évi XCIII. törvény

a munkavédelemről

34. § A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal - gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről.

61. § A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától
62. a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását;
63. b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását;
64. c) a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.

Lásd: 31/1994. (XI. 10.) IKM rendelet, 32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet, 33/1994. (XI. 10.) IKM rendelet, 1/1995. (I. 6.) MüM rendelet, 31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet, 19/1995. (XII. 7.) KHVM rendelet, 35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet, 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet, 12/2000. (VI. 15.) NKÖM rendelet, 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet, 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet, 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet, 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet, 24/2005. (III. 23.) FVM rendelet, 45/2006. (VI. 15.) FVM rendelet, 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet.

Rendeljen közmunkást!

Csoportunk egyik tagja 2015 májusában Szabolcsban járt egy kb. 1500 fős településen. Az itt lakók többsége tartósan munkanélküli, az önkormányzat közmunkát biztosít, akinek tud. Nyaranta azonban a hivatal rendszeresen hozzájárul ahhoz, hogy a közmunkások szüneteltessék a közmunkát, mivel a nyári idénymunka (főleg almaszedés) nagyon sok embernek ad lehetőséget arra, hogy a közmunkás órabér többszöröséért dolgozzon. A közmunka szüneteltetésére eddig is meg volt a lehetősége, mégpedig a 2011-es közfoglalkoztatási törvény 2. § (3a) pontja szerint:

„A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt, az 1. § (3) bekezdése hatálya alá nem tartozó munkáltatónál, legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejű munkaviszonyról szóló munkaszerződést a közfoglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 5 munkanappal bemutatja.”

Ennek a településnek a lakói feltehetően szerencsésen jártak, hiszen az idénymunka szervezője ad igazolást és munkaszerződést, az önkormányzat pedig felkészült erre a helyzetre és lehetővé teszi, hogy a nyári munka során a családok egy kis megtakarítást gyűjtsenek be az őszi hónapokra.

Hogyan változtatna ezen a helyzeten a mostani Pintér Sándor által jegyzett módosító javaslat? (http://www.parlament.hu/irom40/05141/05141.pdf)

A 2. § szerint a polgármesternek ezentúl közvetítői szerepe lesz, javasol (kijelöl) munkavállalókat, akiket a térségi foglalkoztatási szerv értesítésével lényegében kiközvetít annak a vállalkozónak aki a munkaigényét korábban nála bejelentette. A közfoglalkoztatottnak ebben a folyamatban nincs szava,  nem kérdezi meg senki arról szeretne-e az adott cégnek dolgozni, milyen munkakörben és főleg arról nem, hogy mennyiért! A cég az egyszerűsített foglalkoztatásban köteles lesz a minimálbér 85%-át fizetni, azaz 513 Ft-ot óránként, ami magasabb a közmunkás órabérnél. De NEM lesz köteles sem a minimálbért sem annál magasabb bért ajánlani. Akkor sem ha a korábbi években ilyen kiemelt órabéreken dolgoztatta a munkásokat. Tehát az az almaszedő, aki korábban a minőségi munkájáért mondjuk 1500-2000 Ft-os munkabért is ki tudott harcolni az egyéni alkuhelyzetben, most elesik mindenféle tárgyalási és érdekérvényesítési lehetőségtől.

Ráadásul az 1.§ szerint kizárásra kerül a közfoglalkoztatásból ha az egyszerűsített foglalkoztatást (idénymunkát) nem fogadja el, vagy ha a munkaviszony alatt felmond vagy közös megegyezéssel hagyja ott a munkahelyét. Ez a kitétel lényegében kényszeríti a közmunkásokat az államilag szervezett de piaci szereplőknél folytatott idénymunka elfogadására, sőt ha már ott van semmilyen lehetősége nem marad a munkavállalói jogai érvényesítésre, hiszen ha panaszt tesz vagy felmondást kezdeményez a munkáltatóval szemben (például az alacsony bér, a szerződésének megszegése, a rossz munkakörülmények vagy bánásmód miatt) három hónapra kizáratja magát a közfoglalkoztatásból is. Az esetek többségében úgy veszíti el a munkáját, hogy az álláskeresési járadékra vagy az aktív korúak ellátására sem szerez jogosultságot.

Már csak az a kérdésünk, hol a lista azokról a nagygazdákról, akik ezt a módosítási tervet kilobbizták. Náluk idén tuti olcsóbb lesz az alma.

Május 27-30. között Berlinben tartotta éves közgyűlését az Európai Közösségszervező Hálózat (ECON) nyolc ország civil szervezeteinek részvételével. A környező EU-s országokból jött 32 résztvevő több száz civil szervezetet képviselt. Hasznos tapasztalatcserét folytattunk, és sokat tanultunk egymástól. A KMJ is kapott egy órát a bemutatkozásra, és az elmúlt év eredményeinek ismertetésére. Sok kérdés érkezett, melyeket megválaszoltunk. Az egész napos programok mellett jutott egy szabad délután a Reichstag megtekintésére is, majd közös vacsorára egy török étteremben. Jó volt a sok régi baráttal találkozni, és új barátokat szerezni.

foto: Peter Lazarov

Bővebben:European Community Organizing Network

Május elsején a Köztársaság téren tartottuk meg a Közmunka Ünnepét. Nem tévedés! Mostantól nem csak a Munka Ünnepe május elseje. A járókelők kipróbálhatták milyen közmunkásnak lenni. Akadálypályán ismerkedtek mindennapi gondjainkkal, nehézségeinkkel. Rendezvényünk célja volt a széles közönséggel megismertetni a köz munka valódi arcát, eloszlatni a közvéleményben kialakult előítéleteket.

Büszkeséggel töltött el bennünket a pálya végén, "begyűjteni" a sok őszinte elismerést, és együttérzést.

Ezer köszönet a sok lelkes résztvevőnek, és nem különben az önkénteseknek, akik segítették rendezvényünk sikerét.

fotók: Fekete Hajnal

rólunk írták: http://abcug.hu/kozmunkas-tomegtol-tartott-a-jozsefvarosi-onkormanyzat/

Vattacukor helyett fogj közmunkás lapátot május elsején!

A közmunkások majáliskor sem pihennek! Idén május elsején első alkalommal rendezik meg a Közmunka Ünnepét Józsefvárosban, a Köztársaság téren. Az esemény központi programeleme egy rendhagyó akadálypálya, melyet közmunkások dolgoztak ki.

Te is lehetsz közmunkás!

A közfoglalkoztatási akadálypálya célja, hogy bárki megismerhesse a közmunkás lét mindennapi kihívásait. Hiába keresel munkát.

 A munkaügyi központ csak közfoglalkoztatásban tud elhelyezni, és ezek után elkezdődik a szerencsejáték:

Kihúzod 52 000-ből? A rezsit fizeted vagy cipőt vásárolsz?

Megbüntetett az ellenőr? Akkor már kenyérre sem marad.

De lehet szerencséd is, ha nagyon alaposan keresed.

A munkakörülmények pedig meglepőek és mulatságosak. Az akadálypálya versenyzői közös piknikezés közben emészthetik meg a játék élményeit.

A program alatt Bahama Káosz erősíti a retro hangulatot a hatvanas és hetvenes évek slágereivel és gyerekprogramok várják a családokat.

Szervezők: Közmunkás Mozgalom a Jövőért, Magyar Szegénységellenes Hálózat