Múlt hétvégén kétnapos fórumon vettünk részt a Gólyában. a KMJ is meghalgattatot. hasznos, és érdekes beszélgetés zajlott, valamint új kapcsolatok születtek.

nyari_egyetem_a_golyaban.jpg

Ha nem tudtatok ott lenni, vagy ott voltatok, de szeretnétek újra meghallgatni valamelyik beszélgetést, az összes előadás elérhető a youtube-on, így bármikor meghallgathatjátok.

https://youtu.be/FdhWA4s3tmk

 

 

Júniusban találkozót kértünk a BM-től a közfoglalkoztatottak szabadságolásával kapcsolatban. Találkozóra nem kaptunk lehetőséget és a válasz is csak 1 hónap késéssel, kacifántos úton jutott el hozzánk. Az alább olvasható levélben újra egyértelművé válik Dr. Hoffmann Imre helyettes államtitkár álláspontja: a Közfoglalkoztatottak maguk tehetnek arról, hogy nincs munkájuk, ezért nem járnak nekik sem egyenlő munkafeltételek, sem egyenlő bérek, sem egyenlő jogok:

dok3-page-001_1.jpg

dok3-page-002_1.jpg

 

 

Szerző: bmmv

Szólj hozzá!

Önként kötelező

2016.08.01. 14:57

 

A Közmunkás Mozgalom a Jövőről

álláspontja a közfoglalkoztatottak katonai toborzásáról

 

playmobil-5565-inbox-1.png

Az elmúlt két hétben megtöltötte a sajtót az a hír, hogy a munkaügyi kirendeltségektől tömegesen kaptak meghívót a közfoglalkoztatottak, melyben az áll, hogy alkalmasság esetén szerződéses katonának foglalkoztatnák őket. Az ajánlatban a meghívók többségében az szerepel, hogy a toborzáson a megjelenés kötelező. Közlik továbbá, hogy amennyiben a toborzáson nem jelenik meg, vagy alkalmasság esetén az állást visszautasítja, törlik az álláskeresők nyilvántartásából, és az ellátásban részesülők támogatását megvonják.

Fontosnak tartjuk, hogy a munkaügyi kirendeltségek állásajánlatokat közvetítenek a közfoglalkoztatottaknak, így teremtve lehetőséget az elhelyezkedésükre. De tegyék ezt személyre szabottan!

Nem világos, hogy miért ilyen módon toborozzák a leendő katonai állományt, hiszen a pálya iránt vonzódó fiataloknak eddig is megvolt a lehetőségük az önkéntes jelentkezésre. Nyilvánvaló, hogy a most behívott közfoglalkozottak túlnyomó többsége alkalmatlan a katonai szolgálatra, akkor mi lehet a végső célja a hátrányos helyzetűek tömeges vegzálásának? Újabb figyelem elterelés a valós problémákról? Nem lenne jobb értelmetlen látszat foglalkoztatás, és import munkaerő helyett hiányszakmákra képezni a közfoglalkoztatottakat? Felháborítónak, és jogellenesnek találjuk az emberek ilyen formán történő zsarolását, és megfélemlítését, a kiszolgáltatottsággal való visszaélést.

Csoportunk fellép az ilyen, és ehhez hasonló jogtiprások ellen ezért, felháborítónak tartjuk, hogy a munkaügyi kirendeltségek rendszeresen nem igyekeznek hatékonyan ellátni feladatukat, és több ezer embert riogatnak katonai kényszertoborzással, miközben életkoruknak, fizikai és mentális állapotuknak és iskolai végzettségüknek megfelelő állásokkal vagy hatékony továbbképzésekkel nem szolgálnak!

Egyúttal szomorúnak tartjuk, hogy hazánkat egy olyan katonaság hivatott megvédeni, amelyik közfoglaltottak kényszertoborzásával tölti fel üres álláshelyeit.

behivo.jpg

 

Részletek:

http://abcug.hu/ejtoernyost-faragna-a-honvedseg-a-kozmunkasokbol/

Egyenlő(séget) Szabadságot!

2016.06.23. 18:10

 

sajto.jpg

Minden embernek szüksége van arra, hogy életkorára, egészségi állapotára és családi állapotára tekintettel elegendő szabadságot kapjon ahhoz, hogy pihenjen, regenerálódjon, és szeretteivel elegendő időt tölthessen! A közfoglalkoztatottaknak erre ma Magyarországon nincs lehetőségük. Minden közfoglalkoztatottnak maximum 20 nap szabadság jár egy évben, életkorától, gyermekei számától, egészségi állapotától függetlenül.

A Közmunkás Mozgalom a Jövőért kezdeményezi, hogy a kormány a 'közfoglalkoztatási' törvény 2.§ (5) bekezdés m) pontját helyezze hatályon kívül ("A közfoglalkoztatási jogviszony esetén: m) az Mt. 117-121. §-a nem alkalmazható")!

 

Egy átlagos munkavállaló 27 nap fizetett szabadságot vesz igénybe egy évben. A közfoglalkoztatottaknak viszont a minimálbérnél 30%-al kevesebb jövedelme mellett 1 héttel kevesebb szabadság jut. És azt is csak a már elvégzett munka idejével arányosan vehetik ki (egy hónap után 1-2 napot).

A Munka Törvénykönyve szerint, ha valaki bejelentett foglalkoztatottként normál műszakban dolgozik a fizetett szabadnapok száma 20 nap, viszont a kor előrehaladtával a szabadnapok száma növekszik. E mellett a 16 év alatti gyermekek száma is növeli a szabadnapok számát gyermekenként 2 nappal. A maximális szám 7, ami 3 vagy több gyermek után jár. A Munka Törvénykönyvének ezen pontja a közfoglalkoztatottakra nem alkalmazható. Vagyis nem csak kevesebb fizetés, de kevesebb fizetett szabadság is terheli őket. Ráadásul szabadnapjaik feléről a munkáltató rendelkezik (sok munkahelyen a gyakorlatban több mint a feléről).

Ezért, mi az erről rendelkező közfoglalkoztatási törvény 2.§ (5) bekezdés m) pontjának hatályon kívül helyezését kezdeményezzük.

Ha igaz az Alaptörvény azon állítása, hogy „Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik”, akkor vajon az értékteremtő munkát követően miért nem jár mindenkinek ugyanannyi ’értékmegőrző’ pihenés? Ha minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez és minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz, akkor Magyarország vajon miért tesz különbséget szabadság és szabadság között önkényesen, mindenfajta igazoló érv nélkül? Az effajta megkülönböztetés sérti az egyenlő bánásmódhoz való jogát naponta több, mint 200 ezer honfitársunknak.

 

Kiket, és hogyan érint a jelenlegi állapot?

Fiatalkorúak: 18 év alattiaknak 5 nap pótszabadság járna a 20 napon felül. 2015-ben 1123 fő volt a havi átlagszáma a 16 és 18 év közötti közfoglalkoztatottaknak.

Középkorúak és idősek: Már 25 év felett hátrányt jelent az, hogy az életkor előrehaladtával nem növekszik a szabadnapok száma. A tartósan munkanélküliek jelentős százaléka 45 év feletti. Ők közfoglalkoztatottként 10 nap pótszabadságtól esnek el. 2016 márciusában 106 454 fő 26 és 50 év közötti közfoglalkoztatott dolgozott, 54 019-en pedig 50 év felettiek voltak.

Gyerekes szülők: a gyermekek után, amíg az a 16 évet be nem tölti gyermekenként 2, 3 gyerekkel vagy a fölött 7 nap pótszabadság jár annak, aki nem a közfoglalkoztatásban dolgozik. Ennek a hiánya leginkább az iskolai és óvodai szünetek idején érinti érzékenyen a szülőket.

Sérült gyermekeket nevelők: Azon családokban ahol tartósan beteg, sérült gyermek van a szülőknek 2 nap pótszabadság járna.

 

Közmunkás Mozgalom a Jövőért

 

Egy érintett tapasztalatai: Mariannak három gyermeke van, akik közül egy 16 éves tartósan sérült és egy fejlesztésre hordandó (SNI-s) 5 éves. A 16 és 12 éves gyerekek nem az önkormányzat területén működő iskolába járnak, így semmiféle önkormányzati támogatásban (nyári napközi) nem részesülhetnek. Az 5 éves, óvodás gyerek esetében 6 hét szünet van az oviban, ami alatt nincs biztosítva másik óvoda a környéken. Bevonható nagyszülők nincsenek, illetve a 90 éves nagypapát is a család látja el. Azért se vehetnék igénybe az óvodát, mert speciális tornára, fejlesztésre kell hordani napközben a legkisebb gyermeket, amit természetesen csak szülő tud megoldani. A középső és legkisebb gyerek krónikus légúti problémákkal küzd, aminek gyógyítása végett legalább a szünet ideje alatt tiszta levegőjű területen kéne pihenniük. A Gyes/munkaviszony évei alatt ez biztosítva volt, de amióta Mariann tavaly közfoglalkoztatott lett, erre nincs lehetősége. Férje a család eltartása miatt külföldön vállalt munkát, így jelentős részben őrá se tudnak támaszkodni a mindennapok szintjén. Ezen kívül a gyerekek iskolai/óvodai szünetei nincsenek harmonizálva, így nem egyszerre vannak otthon, e miatt is több szabadnapot kellene rájuk fordítani, mivel egyedül törvényi kötelezettség miatt még nem lehetnének. Az egyetlen mód arra, hogy nyáron több időt tölthessen a gyerekekkel, az, ha egészségi állapotukra hivatkozva táppénzre megy, de így bevételtől esik el és kockáztatja a munkahelyén a későbbi munkavállalását. Munkahelye azzal is nehezítette az elmúlt évben a helyzetet, hogy a karácsonyi ünnepek alatti 8 napot kötelezően ki kellett venni, amivel a teljes évre csak 12 nap maradt.

kut.jpg

 

Szerző: kmjfb

8 komment

Címkék: egyenlő(séget)

Májusi elvonulás 2016.

2016.06.05. 17:19

Minden évben igyekszünk időt szakítani arra, hogy értékeljük az elmúlt időszakot, újratervezzünk, átbeszéljük értékeinket és teendőinket. Idén sem volt másként, május 20 és 22 között Tahitótfalun erősítettük csoportunkat, vitáztunk, kirándultunk és megterveztük újabb kampányainkat. Feltöltődve tértünk vissza Budapestre, újult erővel kezdődhet a munka! Várady Istvánnak köszönjük a fotókat!

tahi_2016.jpg

Közmunkás Mozgalom a Jövőért és Közös Esély Egyesület közös fóruma

XIX. Kispesti Aranyház, 1191 Budapest, Eötvös utca 3-7.

A Közös Esély Egyesület és a KMJ tagjai Kispesten élő és dolgozó közmunkások számára tartott beszélgetést és fórumot, aminek célja az volt, hogy a közfoglalkozottak alapvető jogairól, a közfoglalkoztatás szabályozásáról tartsunk összefoglalást. A résztvevőkkel beszélgettünk a helyi közfoglalkoztatás tapasztalatairól és a legsűrűbben megjelenő problémákról. Amiben hiányosságokat találtunk, az utcán dolgozó közmunkások, főleg a nők számára az öltöző és zuhanyzási lehetőség hiánya, az étkezési idő és helyek szűkössége és az extra szabadnapok megítélése (bírósági tárgyalás, temetés vagy munkakeresés esetén). A fórumra a meghívót a résztvevők közvetlenül és plakáton kapták a Közös Esély munkatársain keresztül. A fórumot Bálint Mónika és Szombathy Károly vezette 

kispest.jpg

Gyors válasz érkezett, nyílt levelünkre a Belügyminisztériumból. Köszönjük a részletes magyarázatot, miért nem kaphatnak béremelést a közmunkások. Így már teljesen érthető. Köszi!

 

 

 

 

 

Szerző: kmjfb

1 komment

Címkék: válasz levelünkre

 

Idén a minimálbér bruttó összege 111 000 Ft-ra, a korábbi összeg 5,5 százalékával emelkedett. Még 2015 végén különböző nyilatkozatokból arra lehetett következtetni, hogy a közfoglalkoztatottak bére is követni fogja ezt az emelést. De ez nem történt meg. Sem januárban, sem március elsejétől, amikor az új közfoglalkoztatási időszak elkezdődött.

 

Ma Magyarországon havonta átlagosan 240 000 ember dolgozik a közfoglalkoztatásban. Ez azt jelenti, hogy megközelítőleg azonos számú családot érint a közfoglalkoztatás és a közfoglalkoztatási bér. Sokak számára a család teljes bevétele ettől a bértől függ, ami egyes régiókban a túléléshez elegendő, de a mélyszegénységből való kikerüléshez kevés.

 

A kormány logikája most az, hogy a segélyezés helyett tömegeket lát el a közfoglalkoztatáson keresztül, de nem fordít elég forrást a munkaerőpiac valódi fejlesztéséhez, és a tartósan munkanélküliek elhelyezkedését segítő aktív munkaerőpiaci eszközökre (hatékony munkaerő közvetítés, képzések, elhelyezkedési támogatások, lakhatás és munkába járási támogatás stb.), illetve azokat nem szervezi meg hatékonyan.

 

A kormány létrehozott egy másodlagos munkaerőpiacot, másodrendű munkavállalókkal, akiknek a munkáját alacsonyabbra értékeli mások munkájánál. A Közmunkás Mozgalom a Jövőért csoport úgy gondolja, hogy a közfoglalkoztatatási bér, illetve az, hogy annak szintje a minimálbér alatt van alapvető emberi és munkavállalói jogokat sért. Azzal, hogy a minimálbér emelése mellett sem növekedett a közfoglalkoztatotti bért, még nagyobb mértékben leminősíti a közfoglalkoztatottakat.

 

Pedig mi vagyunk azok, akik miatt jelenleg büszkélkedhet a kormány a munkanélküliség alacsony országos szintjére. Hivatalosan 6,1 % a munkanélküliségi ráta, 275 ezer fő (KSH 2016 március 29), de ha a közfoglalkoztatásban dolgozókat is munkanélkülinek tekintenénk, akkor átlagosan 500 000 fő felett lennénk és ebben a számításban nincsenek benne azok akiket nem regisztráltak munkanélküliként, vagy azok akiket kizártak a nyilvántartásból.

 

Számunkra a bérünk 5,5 %-os emelése legalább kétnapi élelmet, a havi telefonszámlánk befizetését vagy  munkakereséshez szükséges útiköltségünk fedezetét jelentené!

 

Követeljük a közfoglalkoztatotti bér visszamenőleges emelését 2016 január 1.-től. Egyenlő munkáért egyenlő bért!

 

Közmunkás Mozgalom a Jövőért

2016. április 2.

Tárlatvezetés

2016.03.01. 00:19

MIKOR VAN A TETTEKNEK IDEJE, HA NEM ILYENKOR?! - Utazó kiállítás a budapesti lakhatási mozgalmakról

A Közélet Iskolája kutatócsapat egyéves munkájának eredményei már megtekinthetőek! Március 5-én szombaton egy közös kiállítás-látogatásra invitálunk titeket, ahol a kutatás résztvevői mutatják majd be nekünk a tárlatot. Csatlakozz a Közmunkás Mozgalom a Jövőért csoporthoz, és nézzük meg együtt a kiállítást!

A program ingyenes, részvételedet itt jelezheted: kovacs.annamaria@hapn.hu06202691851

tarlat.jpgFotó: István Várady

 

A Közélet Iskolája egy közösségi oktató- és kutatóközpont, amely a kirekesztésben élő emberek aktív társadalmi részvételét támogatja. A szervezet egyik fő tevékenységi területe az ún. részvételi akciókutatások szervezése, amelyekben az adott társadalmi probléma által érintett emberek végzik a kutatást.

Közélet Iskolája: www.kozeletiskolaja.hu

Közélet Iskolája a Facebookon: https://www.facebook.com/KozeletIskolaja


Mikor van a tetteknek ideje, ha nem ilyenkor?: https://www.facebook.com/MikorVanATetteknekIdejeHaNemIlyenkor

Szerző: kmjfb

Szólj hozzá!

Címkék: tárlatvezetés

A béremelésről

2016.02.21. 17:26

A kormány a közmunkások bérét korábban a minimálbér 70%-ban határozta meg. Idén a minimálbér bruttó összege 111 000 Ft-ra emelkedett. Kíváncsian várjuk, a közmunkások bérét mikor emelik a megfelelő szintre. Más kérdés, hogy nyolc órai munkáért miért jár 70%-os fizetés? apro.jpg

Szerző: kmjfb

Szólj hozzá!

Címkék: béremelés